Káka tövén költ a rucza –

Jó földben terem a buza,

De a hol a hű lány terem,

Azt a földet nem ismerem

Seholsem.

Ki van az én szemem sirva,

Mert a rózsámat más birja,

Pedig fogadta az egyet,

Rajtam kivül mást nem szeret

Sohasem.

Ha tudtad, hogy nem szerettél,

Hálódba mért kerítettél?

Hagytál volna békét nekem,

Más is elvett volna engem

Valaha.

Azért, hogy én szegény lettem,

S mást választottál helyettem:

Lesz nekem is víg napom még, –

Boru után derül az ég

Nekem is!