Sötét az éj, messze van még a reggel,

Ne nézz reám ragyogó szép szemeddel,

Az a szép szem, mint a csillag tündöklik,

De a szívem, szegény szívem haldoklik.

Csendes szellő lebeg a virágokon,

Ha nem szeretsz, Isten veled galambom,

Nem kérem én soha többé szívedet,

Hogy ne is láss, messze, messze elmegyek.

Őszszel száll a fecskemadár keletre,

Jutok én még tudom rózsám eszedbe,

Sirva-riva fogsz még engem keresni,

De a sirban késő lesz már szeretni.

Zalár.