Száraz ágon bús gerlicze turbékol,

Keresnék én szeretőt ha tudnék hol,

Levetném ezt a gyászruhát, ezt a bút,

Vigan fonnék homlokára koszorút.

Van nekem egy, van nekem egy virágom,

Le sem törtem, el sem hoztam, de bánom.

Távol estünk, messze vagyunk egymástul,

Én a Sajó partján, ő a Tiszán túl!

Ha benéznél ablakomon egy este,

Meglátnád a búbánatot lefestve,

Megláthatnád két halavány orczámat,

Meghallanád mint sohajtok utánad!

Lévay József.