Szomorufűz ága

Hajlik a virágra,

Fáj a szivem érted

Falu szép leánya,

Fáj a szivem érted,

De te azt nem bánod:

Van neked nálamnál

Gyönyörübb virágod.

Istenem, teremtőm!

Hát mit is csináljak,

Hogy vegyem meg szivét

Annak a kis lánynak?

Hiába biztatom,

Hiába igérek,

Nem fog rajta semmi

Aranyos igéret.

Hej ha e kis lánynak

Az jutna eszébe,

Hogy id’adná nékem

A szivét cserébe,

Jaj be jól is járna,

Megtoldanám sokkal…

Ezer öleléssel,

Ezerannyi csókkal.

Boruth Elemér.