I.

(Előszó. – Az Első Könyvnek 1–5 része.)

Három könyvre van osztva, mint már korábban megjegyeztem.

Az első könyv Előszóval kezdődik. Ebben homályos elmélkedés van röviden arról, hogy a miként az első keresztyéneket üldözték, ugy az uj hivőknek is készen kell lenni az üldözésekre s azoktól megrettenni nem szabad.

Az Előszó után Az Életnek vallásáról szóló fejezet következik. Ez több részre van osztva.

Az 1. Rész szól arról, miként teremtette Isten a világot s abban az élő állatokat és az embert. Az embert urrá tette a földön, de kötelességei is nagyobbak, mint az oktalan állatokéi. Az ember főkötelessége Istennek imádása s parancsainak kételkedés nélkül, versengés és panasz nélkül szivbéli szeretetből hiven teljesitése. De az ember Ádám és Éva tilalomszegése által bűnbe esett. A zsidók az eredendő bűntől nem tudtak szabadulni, mert nekik törvényük volt, ők a törvény alatt álltak s ők csak a törvényt teljesitették. Volt azonban Istennek egy öröktől fogva való titka, mely ha megnyilvánul: általa az ember tökéletes lehet s üdvösségre juthat. E titok a Megváltónak eljövetele, Jézusnak születése. A ki benne hisz s őt igazán követi: az megszabadul az eredendő bűntől s eljut az örökkévaló boldogságra.

A 2. Rész szól a Megtérésről és a Keresztségről. Az embernek meg kell térni a bűnből s testi életében is szent életet kell folytatni. Erre elvezet a hit után fölvett keresztség. A hit egyes tételeinek összessége benne van az ősi keresztyének által elfogadott ugynevezett apostoli hitvallásban. Ennek egyes tételeit a szentirásra való sokszoros hivatkozással igazolja.

A 3. Rész szól a Gyermekek Keresztségéről. A néma csecsemő szólni se tud, hinni se képes, hitét megvallani épen nem tudja. Rá nézve tehát a keresztelő viz csak viz és nem szentség. Se a szülők, se a keresztszülők vallása nem a csecsemő vallása. Nem is kell a csecsemőt az elkárhozástól félteni. Az elkárhozás csak bűnös élet következése, bűnt pedig a csecsemő el nem követhet. A haláltól se kell őt keresztség nélkül félteni. A kisded gyermek csak azért szenved halált, hogy üdvözülhessen.

A 4. Rész szól a Kis Gyermekek felől való Kételkedésekről és a sok Szentségről. Ne kételkedjenek a házasfelek a kis gyermekek üdvözülésében, ha azok idő előtt el találnának halni. Isten az ő szent fia által a szent keresztséget nem az ártatlanoknak, hanem a bűnösöknek rendelte. Vitatja a bérmálás, a gyónás, a mise, a bucsujárás s az utolsó kenet elégtelenségét. Ezekkel szerinte a bűnből megtérni s az üdvösséget elnyerni nem lehet.

Az 5. Rész szól a Tiszta Életről és a Gyónásról. A gyónás és vezeklés nem üdvözit, csak a tiszta élet üdvözit. Jézus nem azt parancsolta a bűnös asszonynak, hogy gyónjon és vezekeljen, hanem azt parancsolta, hogy többé ne vétkezzék. A gyónást kenyér és bor szinében kell teljesiteni.