(Miért kell ismernünk Fröhlichet? – Szülővárosa s annak hagyományai.)
Fröhlichről irnom kell. Mindent meg kell irnom, a mit róla tudok. Idegen nemzet fia, más faj szülöttje, de hajszálnyi szerepe neki is van a magyar nép életének történetében. A magyar nazarénusok felekezetének megalapitója nem ő, hanem Hencsey. De az első gondolat mégis tőle jött. Ezt a gondolatot átvette tőle Denkel s Denkeltől Hencsey. A gondolatból rendszert, hitvallást, felekezetet, intézményt Hencsey alkotott. De az agy, mely a gondolatot szülte, mégis méltó az emlékezésre, a megismerésre.
Hencseyt is hozzá vonzotta vágya. Szerelmes atyafiának tartotta az urban s tudni akarta, hogy az ő tudománya miben egyezik, miben ellenkezik Fröhlich tudományával. Később, Hencsey halála után, Fröhlich levelezésben is állott néhány magyar nazarénussal. Kovács Józseffel, mint már emlitettem, latin nyelven. Néhány levele nálam is van.
Mit tud, mit jegyzett fel a német irodalom Fröhlichről, én bizony nem tudom. Bizonyára többet jegyzett föl, mint az én könyvem. Nem buvároltam élete történetét, de azért leirom e történet vázlatát. Ugy, a miként a magyar nazarénusokkal való érintkezésből az adatokat összeszedhettem.
Fröhlich Henrik Sámuel a mult század elején született Brugg vagy Bruck nevü kisded városban. E város Aargau kantonban Svájczban fekszik. Zürichtől nem messze, a Baselbe vezető úton, a hol az Abre, Reuss és Limmat folyók egyesülnek.
A város lakossága alig áll 1200 főből. Mindamellett virágzó ipara, gazdag kórháza, mintaszerü népiskolája, gyönyörü fekvése s különösen gazdag helyi történeti multja miatt a hirnevesebb svájczi városok közé tartozik. Alapitása a római foglalások korát is megelőzi.
Van egy régi vára. Ennek alsó részét »fekete torony«-nak nevezik. Ez még a rómaiak korában épült s akként áll, a mint ez előtt több mint ötödfélszáz évvel a Habsburg-grófok megujitották. A vár és város a Habsburgok tulajdona volt. Egykor Bernhez tartozott s ettől Zsigmond magyar király szakitotta el, mint német császár. Egyuttal szabad városi rangra is emelte. Az elszakitás kérdését a konstánczi zsinaton is tárgyalták. A város neve többször szerepel Svájcz felszabaditásának történetében is. A legrégibb nemzeti ünnepélyek egyikét, az ugynevezett Ruthenzug-ot egykor itt szokták tartani. Ennek eredete a hagyományok homályában tünik el. Hasonlitott ez némileg az olympi ünnepekhez s erre gyakran az egész köztársaság legkitünőbb ifjai gyültek össze, hogy egymással a daliás játékok kedvteléseiben versenyezzenek.
Itt született Fröhlich, a hitujitó. Nem kell összetéveszteni a másik Fröhlichhel, a költővel, a ki szintén itt született.
A születés helyének nincs mindig módositó hatása a lelkek fejlődésére. De néha van. E kis város nagyon ismeri a hagyományokat. Elevenen idegenkedik a Habsburgok nevétől. A gőgöt, a zsarnokságot, a vallási üldözést, a nép jogainak eltiprását a Habsburgok nevével köti össze. E hagyományok közt nőtt fel, mint gyermek, a kis Fröhlich.
Melyik évre esik Fröhlichnek, a hitujitónak születése: nem tudom.