294.

Elment, elment a vén ember

Leányt kérni ő magának.

Haza vitte a menyecskét.

Kiment a menyecske az utczára

Játszodozni, mulatozni,

Vén embertől szabadulni.

-198-

Utána ment a vén ember:

Haza, haza te menyecske!

Nem azért vettelek én el,

Hogy az utczán játszodozzál!

Hanem azért vettelek el:

Ringyem rongyom varrogassad,

Tüskés bajszom csókolgassad,

A hátamat vakargassad.

Elment, elment a vén ember

Az erdőre tüzet rakni,

Tüzet rakni, ludat sütni.

Utána ment a menyecske,

Belé taszitá a tüzbe;

Mind elégett vén szakála,

Csak megmaradt csontja álla.

Átkozott légy vöröshagyma!

Keseritsd meg a szememet,

Hogy sirassam vén uramat,

De még jobban a ludamat.

Mert a ludam szép bubos volt,

De az uram vén hunczut volt.

Share on Twitter Share on Facebook