Amott van egy kis ház

Arczczal napkeletnek,

Keserü a leve,

A mit abban főznek.

Benne van egy asztal,

Gyászszal megteritve,

Rajta van egy pohár,

Bánattal megtöltve.

-199-

Akárkié legyen

Az a teli pohár,

Csak nekem kedvezzen

A kegyetlen halál.

Ugyan édes anyám,

Mi bajom én nekem?

Három rőf pántlika,

Által nem ér engem.

Eddig egy rőföt is

Bokrosan kötöttem,

Most három rőföt is,

Csimbókra kell kötnem.

Kötöttem bokrétát

Egy szőke legénynek,

Hogy ha meghalok is

Szépen kivigyenek.

Elvennélek rózsám,

De anyám nem enged,

Mert a házábul is

Majd kiverne téged.