117.

Erdő, erdő, de magas vagy!

Tőlem kedves, de messze vagy!

Ha az erdőt levághatnám,

A rózsámat megláthatnám.

Erdő nincsen zöld ág nélkül,

Mező sincsen virág nélkül:

Az én szivem sincs baj nélkül,

Mert távol van kedvesétül.

Share on Twitter Share on Facebook