118.

Meghalok én már minden nap,

Mióta nem vagyok szabad.

Itatja mérgét én velem,

Mióta csak feleségem.

Átkozom én azt a papot,

A ki minket összeadott.

Soha sem szerettük egymást,

Mégis adott reánk áldást.

Share on Twitter Share on Facebook