159.

Bánom hogy utánad jártam,

Tudod, mennyit áztam, fáztam;

Beh megcsaltál, utoljára

Itt hagytál magánosságra.

Megérem még azt az időt,

Járogatsz a házam előtt.

Szólok hozzád egyet kettőt,

De azt sem ugy, mint az előtt.

Megérem még azt az időt,

Elfog a bú kapum előtt;

Megöleled kapum fáját,

Ugy siratod a gazdáját.

Ugy elmegyek, meglássátok;

Hogy hiremet se halljátok.

S ha patkóm nyomát látjátok,

Leborulva siratjátok.

*

Nem hogy hirem hallanátok,

De levelem sem kapjátok.

-76-

-77-

Share on Twitter Share on Facebook