Édes dudu, duduskám,

Szép babukám, babuskám,

Alakom, angyalkám,

Pintyőke madárkám!

Tubám, tőlem ne repülj,

Hanem hiv fészkedbe ülj,

Lankadt ölembe dülj,

Nekem örömet szülj.

Osztozzál egy szivemmel,

Lelket végy egy lelkemmel;

Nevess beszédimmel,

Könyezz szemeimmel.

Vannak, kik reád vásnak,

Nem engedlek én másnak,

Sem a gaz szokásnak,

Bár sok vermet ásnak.

Téged, téged szeretlek,

Téged, téged kedvellek,

Tégedet kisérlek,

Meddig el nem érlek.

Csin-csillagom kegyesem,

Lépes mézem, édesem,

Egy szóval: mindenem,

Tudod, én Istenem!

Szép képed szeplőtelen,

Szived pedig szintelen;

Jöj szivem, én velem,

Van rólad hitelem.

Piros pipacs ajakid,

Kökény egy pár szemeid,

Pár czitrom melleid,

Sólyom tekinteteid;

-5-

Termeted keménysége,

Szép testednek épsége

Teljes egéssége,

És mi nemessége!

Engemet megkötöztek,

Mind halálig meggyőztek.

Izre-porra törtek,

Örökre gyötörtek.

Bizony, minden hibátlan,

Csinos, deli, ártatlan;

Minden porczikája,

Sziv remek munkája.

Mert, mivel méltó vagy,

Tüzem hozzád égig nagy.

Enyhits harmatoddal,

Ugy bánjál raboddal.

Nyitom minden eremet,

Feláldozom véremet,

Igaz életemet,

Tüzláng hív szivemet.