A Világnyelv És Betűi

Azt, hogy az emberek egy nyelven beszéljenek, ha eddig meg nem érte a világ, ezután már épen nem érheti meg. Minden életképes nemzet igyekszik irodalmát kifejteni s ez által a nemzetiségek olyan alakuláson mennek át, minő a folyó anyagnak jegeczülése; a fluidumokat még lehetett egygyé keverni, de a cristallumokat ki egyesítheti más cristallumokkal?

Hanem a helyett létrejönnek a «világirás» betűjegyei, miket az üzletvilág a kerek földön mindenütt sajátjainak fogad el, s a közös irást mindenki egyforma könnyüséggel olvassa a saját nyelvén, a chinai ép úgy, mint az indogerman, semita, az uralaltaji vagy a magyar.

Már a mult században több százra mentek azok a betűjegyek, miket minden európai nép egyformán olvasott.

Először is a kilencz arab számjegy, azután a hónapok tizenkét jelvénye. Egész táblázatot állíthatunk belőle össze, a mint következik.

Legközönségesebb jegyek.

több kevesebb és sokszor soha (végtelenség jegye) vége van nincs ismét egyenlő hasonló kétséges ismeretlen ellenkező eredmény (gyök) négyszög köb lehetetlen (körnégyszögités) meg van oldva (Pythagoras) vigyázat mindig (farkát harapó kigyó) czikk meghalt született ki van egyenlítve megjegyzendő százalék arany font melléklet zár

Vallásos és symbolicus jegyek.

istenség szerelem törvény (mérleg) itélet szent Krisztus; keresztyén Mahomed; török remény hit király királynő cselszövény (boszorkányláb) harcz béke emlékezet (nefelejts) büntetés (bitójegy) egyezség (ket összefogott kéz)

Mértani, földtani és csillagászati jegyek.

város falu vár parterősség kikötő kolostor csárda világító torony világító hajó rom hegy tűzhányó sziklák a tengerben folyam határ csatorna pusztaság zátony vasut erdő mocsár irányzat indulás érkezés tenger (víz) föld nap hónap év forrás vízesés

Üzleti és ipari jegyek.

társ gőzkocsi gőzhajó hajó szekér kohó bánya fürdő óra (clepsidra) szabó rendelet katona (lövészjegy) gép szinészet husvágás méreg, halálos vásár

Jegyek a chinai abécéből.

férfi nő fa

Mexikói képirás jegyek.

tegnap holnap

Rosicrucianusok jegyei.

titok sietség pápa püspök papság római egyház

A börzéken használt baldovernyelv jegyei.

bank bank rupt fél (és medio) egész (s ultimo) hausse baisse bilance activa passiva kereskedés tolvajság kész fizetés veszteség takarékpénztár

Japán és európai kereskedők által használt értekezési képbetük.

levél láttam, elfogadom eladó aratás buza rizs árpa zab tengeri szesz kávé kávé thea czukor dohány gyapju gyapot hal csomag

Aztek iratokon fölfedezett jegyek.

eső szél meleg zivatar forgószél

Chippewas sírkövek képbetüi.

bivaly ló sertés teknöncz európai idegen katonák

Az országok neveit képviselő czímerek.

Magyarország Ausztria Németország Francziaország

Ezekhez jönnek még a hónapok jelvényei.

Január Február Martius April Május Junius Julius Augusztus Szeptember October November December

és a kilencz arab számjegy, a hat római számjegygyel együtt.

Ime száznyolczvan olyan jegy, a mit már a XIX. században használtak nyelvkülönbség nélkül s a miknek legnagyobb részét minden tanult ember ismerte, s a nyomtatásban nem akadt fenn rajta.

Az egyptomi hieroglyphok, a perui quipuk, az indus wampum-övek, a kihalt rézszinűek sírkövei, a tazmán képbetűk, az aztekek pálmahéjra festett feliratai, a mexicoi évkarikák és naptárkövek, de különösen a chinai irásjegyek, a Tsok irásmód, azután a bevett szokás, az elfogadott használat a XX. században ezeren felül szaporíták azokat a jegyeket, a mik egy egész szót és fogalmat fejeznek ki s a legszükségesebb ezer szó birtokában már képes az ember a legsürgősebb közleményeket olyan nyelven is megértetni, a melyet nem ért.

A városok neveit a földrajzi vonalok és számok jelezék: 0+449: ez Páris. 11+52½: ez Berlin 16½+47½: Budapest. A tulsó félgömbnél a délkör megfordul, s a szám túlkerül. E jegyből a közös térkép után minden nemzet megérti, honnan jön a tudósítás? holott betükkel leirva nem tudná elolvasni.

Ez általános irás még közelebb hozta a külön népfajokat egymáshoz, voltak hirlapok, egészen e világírás jegyeivel nyomtatva. Otthon városnak egyik új intézménye az volt, hogy minden hazatérő aërodromon egyik gépésze az alatt, míg a gép a maga útját megtette, a távolról hozott tudósításokat, eseményeket a világirás jegyeivel czinklapra beedzé; mikor megérkeztek, a központi tudósító átvette tőlük az egyforma szélességű czinklapokat s azokat összeállítá. Az így szerkesztett hirlap mellett aztán a villanytávirda is hátramaradt a versenyben, s kezdett az elavult találmányok lomtárába aláhanyatlani, mint a hogy elmult a lőpor és a gőz, mely egy század előtt még demiurgus volt: világromboló az egyik, világteremtő a másik.

S az egymással oly könnyen és oly folytonosan érintkező népek tudtak egymáson segíteni nagy bajaikban; egyiknél könnyebült a munka, a másik fölébredt a tespedésből; bőségüket egymásnak kölcsön tudták adni; eltanulták egymás előnyeit. Mindenkire nézve volt egy még alsóbb fokú népfaj, a kit valamire tanítson, a kit a földről fölemelkedni segítsen; hisz még akkor is volt a földön kilencz millió emberevő, s azok közt három millió középafrikai állatember, a szőröstestű, majomfarkú niam-niam nép; ki még a kőfegyvert sem ismeri, doronggal harczol s ellenfelét azért öli meg, hogy megegye. És annak is mind emberi lelke van.

Az pedig régen meg lett czáfolva már, a mit a mult század tudósítói állítottak, mintha a különféle népfajok érintkezéséből eddig ismeretlen új uralkodó nyavalyák lepnék meg az európai fajokat. A mult század nagy ragályait és járványait a római cæsarok idejében is ismerték, Amerika feltalálása előtt, s a mi veszélyes kórban III. Henrik meghalt, arról már Dávid, Izrael királya is keservesen énekelt. Ellenkezőleg a lég és égaljváltoztatás, a vetőmag megújítása, az új házi állatok meghonosítása, vérvegyítés, keresztezés, nemesítés, sok megrögzött csapást megszüntetett, melyben századon át pusztult a mivelt faj, s a szelidített házi állatok, és a gazdasági növények.