Jegyzetek.
1) Bonfinii R. Ung. Dec. III. L. 10; 525. lap. – Fessler G. d. U. V. rész 52. lap. – Péczely M. t. 288. l.
2) Uderszki éjtszaka titkon elszaladt egy más erősségbe, mely Lengyelország szélén építtetett, s Brezniczének hivatott. Bonfinii R. U. D. III. 1. 10; 526.
3) Rozgonyi Simon a mindenható szépség szerelem csudahatású fegyverével próbálja a harczban győzhetlent meggyőzni, nőül adja neki igen szép fiatal húgát gazdag ajándékkal. Péczely, Magy. t. 182. l.
4) Buchti: cseh tésztanemű (Kugdlhupf).
5) Fessler, G. d. U. V. r. 70. lap.
6) Anká (Anna) – Mázsa (Mária) csehül.
7) Mlatecz, cséplő csehül: egy neme a fegyvereseknek a husziták korából, csépekkel ellátva, melyeknek végeit vaskarikák szoríták.
8) Csatacsillag (Morgenstern) tüskésgombú buzogány.
9) Péczely M. t. 290. l. – A pártos vezér. – Fessler, G. d. U. V. rész, 40. lap.
10) Péczely, M. t. 298. lap. – Szilágyi halála. Fessler, G. d. Ung. V. rész 70. lapon.
11) Péczely, M. t. 294. lap. – Fessler, G. d. Ung. V. rész, 53. lap.
12) Az egybekelés három év mulva megtörtént. – Fessler Gesch. d. Ung. V. rész, 21. lap. Katarinát a csehek Kunegundának is nevezték. Péczely József, Magyarok tört. Bonfin, s mások.
13) Galeotti Martii de dictis et factis Mathiæ. 17. fejezet, 576. lap.
14) Hasonlítsd Collin de Plancy. Dict. infer. Demon-Satan, Conjuration Pacte. – Grimoir d’Honorius, Albertus magnus. Cercle.
15) Hasonl. Collin de Plancy Dict. inf. Demon Conjuration.
16) 17) Hasonl. Collin de Plancy Dict. infer. Conjuration.
18) Boszorkány Sabathoknak (Szombat; Sábesz; Eterle) nevezték a régi babonás időben, több boszorkánynak összejövetelét keresztutakon vagy hegyek ormain.
19) Mennyire tehetségében volt a szónoklat a királynak; Galeotti sok helyen említi, a többi közt a lengyel követek elfogadásáról szólván. Lásd Galeotti Martii, de dictis et factis Mathiæ 367. l. Mátyás királynak nyájasságáról lásd a többi közt Galeotti, de dictis et factis Mathiæ 370. l.
20) Giskra, kit Mátyás háborítlan hagyott a zólyomi várnak birtokában. Fessler, Gesch. d. Ung. V. rész, 80. l.
21) A Giskra levelét egész terjedelmében olvashatni: Bonfin. R. U. Dec. III. Lib. X. 530. lap.
22) Fessler, Gesch. d. Ung. V. rész 89. lap. Péczely József, M. t. 299. lap.
23) Bonfinii, Rer. U. Dec. IV. Lib. I. 536. Fessler, Gesch. d. Ung. V. r. 118. l.
24) Turóczi, Chr. P. IV. C. 65. Péczely József, M. t. 300. l.
25) Bonfinii, R. U. Dec. III. L. X. 531. lap. Fessler, Gesch. d. Ung. 93. l.
26) Bonfinii, R. U. Dec. IV. Lib. I. 537. Fessler, G. d. Ung. V. rész 119. lap. Katona Hist. Reg. T. XIV. 666. lap.
27) Egy az itt említett képhez hasonló, de gyémántkerítmény nélkül, b. Jósika Jánosnak birtokában van Erdélyben.
28) Bonfinii, R. U. Dec. IV. L. I. 536. lap. Fessler, G. d. U. V. r. 118. lap.
29) 30) Bonfinii, R. U. D. III. L. X. 533. lap. Fessler, Gesch. d. U. V. r. 108–109–110–111–112–113. lap. Péczely József, M. t. 297. lap.
31) 32) Bonfinii, R. U. D. IV. L. X. 536. lap. – Fessler, Gesch. d. Ung. V. rész 123. lap.
33) Lásd Ortelius redivivus et continuatus 322. lap. Wahre Contrefactur der Städte Ofen und Pest. – A régi Budának képe a pesti nemzeti muzeumban is látható.
34) Bonfinii, R. U. Dec. III. L. X. 351. lap. Fessler, Gesch. d. Ung. V. r. 91. lap.
35) 36) Fessler Gesch. d. Ung. V. r. 91. lap. Turóczi Chron. P. IV. C. 65.
37) Lásd Ortelius redivivus et continuatus 322.
38) Tudva van, hogy Mátyás királynak két jámbor oroszlána volt, melyekről az a hagyomás, hogy ugyanazon órában szüntek élni Budán, melyben Mátyás király Bécsben meghalt.
A mottók a legtöbbször a regény œconomiájához tartoznak; s néha egy szó előkészít valami jelenetet, vagy függőben tartja az olvasót, vagy figyelmét ébreszti. – A legjelesebb regényírók e rendszert követték. – Kissé unalmas, hogy nálunk még ilyenek fölött kétség van; de mivel van: – említeni nem felesleges.
A történeti s egyéb jegyzeteket a kötet végihez csatoltam, azért, hogy a regény olvasása közben a figyelmet ne zavarják. – Kényelmesb lett volna mindenesetre a jegyzeteket egészen kihagynom; de mivel regényem történeti adatokon alapul, senki rossz néven nem veheti, hogy olvasómmal láttatni akarom, hogy az ily munka fáradságba kerül; s hogy történeti regényt szükségképen történeti adatokkal kell támogatni. Egyébiránt nem vagyok azoknak véleményén, kik az ily jegyzeteket szükségfölöttieknek tartják; sőt azt hiszem, hogy néha apróbb körülményeket is, ha történetiek s érdekesek, a regénybe bele tudni szőni, érdem – – Bulwer, a Pompeji végnapjaiban egy marék hamut, egy tört edényt, egy fölirást tudott használni, – s hogy tudta: jegyzeteiből látjuk.
Az olvasó úgy is ezeket, főleg ha történeti adatok, a regény átolvasása után futja keresztül. – Ez is oly tárgy, mely felett sehol sem vitatkoznak már; de nálunk legalább egyszer megpenditeni szükséges volt.
39) Van egy neme az embernek, mely azt hiszi, hogy tettre különös nagyszerű időszakok kellenek; hogy a tettre vágyó élhet oly időkben, melyekben tenni, cselekedni nem lehet, – kényelmes mód, restség és sopánkodások mentségére! – Olykor épen a nyugalom s béke kora hordja méhében a nagy jövendő magvait. – Ilyenek az átmenet korai is, melyeknek eszméje már munkásságot tesz fel. Vegyük a két kort, melyeknek egyikéből a másikba történik az átmenet, mint két villany-vezetőt, az átmenetet, mint a kettő közti hézagot, melyen az egyikből a másikba szivárog a villanyfolyam, s mondjuk: lehet-e e között munkásságot, mozgás nélkül képzelnünk? – Tekintsük a világ történeteit s merjük tagadni, hogy nem épen az átmenetek korai voltak-e azon föld, hol az eszmék sarjai fejlettek, hogy végre annyira erősödtek, hogy egy szilárdabb légű időszak viharinak ellenállhatva, ők maguk adtak annak nevet, erőt s fontosságot. Bennök ért a kor; s a kifejlés fontos szakát, kevésbbé mint akár mit, mondhatjuk csüggesztőnek.
Tettre akarat kell; minden korban, minden időszakban lehet tenni. Az egyenesnek nincs szüksége külső kerítvényre, hogy tegyen s a legtöbb, a mit állithatunk, az: hogy bizonyos korban, bizonyos emberek többet tehetnek, mint máskor. De az egésznek eszméiből foly ki, hogy tenni mindig lehet. Egy van azonban, a mi a tetterőt korlátolja, s az azon balhiedelem: hogy tenni nem lehet. – Bulwer mondja: hogy jelenben sok fiatal van, ki életunt élvezet előtt; s valóban, gyorsan látjuk ezeknek számát szaporodni. Talán azért mutatkozik e szánandó jelenet korunkban, hogy visszahatást idézzen elő, s a jövő kor kifejlett eszméi közé tartozandik talán az, mely most van első leveleiben. Hogy élő s életunt egy anomaliát, egy néma ellenmondást képez s hogy nincs kor, mely valakit feljogosítson arra, hogy gyáván reméljen tett nélkül; ez időszakot kivánván magához módosítani, nem magát abba bele találni; vagy azt szeresse várni, mi lehetőség s teljesedhetés határin túl esvén, a hold szarvaira vágyó gyermek szánandó ábrándozásai közé tartozik.
40) Lábravaló, van egy neme a gyöngétlen gyöngédségnek, s ehhez tartozik némely ruhaneműk elnevezése olyanokká, mik épen azt juttatják az embernek eszébe, hogy a dolog megnevezése illetlen, holott a valódi néven a figyelem minden további utógondolat nélkül suhanna el. Ilyen a lábravaló angol regényekben használt elnevezése inexpressiblnek.
41) 42) 43) 44) Dzwela. Mit a történetekből regényemben használhattam, vagy nem, e nevezetes rabló tekintetében az olvasható Bonfinii Rer. Ung. Dec. IV. Lib. I. 139–140–141. lap. Fessler, Gesch. der Ungarn 149–150–151. lap. Péczely József, Magyarok története, 305–306. lap.
45) Nyugat egyik leghatalmasabb fejedelme pedig XI. Lajos, a franczia király nem tartá kisebbségnek, leányával is megkinálni a csak kevés nappal azelőtt özvegyen maradt Mátyást. Péczely József Magyarok történetei. 301. lap; és mások.
46) Kevesek kedvéért, kik talán nem tudnák, jegyzem itt meg, hogy az izraeliták halotti öltözetben szoktak a synagogába járni.
47) Január elején Krisztus körülmetéltetése napján szokásban volt a magyaroknál Strenát adni. Galeotti Mar. de dictis et factis Mathiæ Regis Cap. XXIV. 379. lap. – Az ünnepély neve szláv eredetűnek látszik, de valóságos gyökerére nem akadhattam.
48) Budára jött bizonyos Holubár nevű derék lovag, erőre s testének roppantságára bámulandó. Galeotti Mar. de dict. et fact. Mathiæ R. C. XIII. 373 l.
49) Galeotti Mar. de dict. et fact. Mathiæ Regis Cap. XXIV. 379. lap.
50) Galeotti Mar. de dict. et fact. Mathiæ Reg. Cap. XXIV. 380. lap.
51) Galeotti Mar. de dict. et fact. Mathiæ Reg. Cap. XXIV. 380. lap.
52) Galeotti Mar. de dict. et fact. Mathiæ Reg. Cap. XXIV. 379. lap.
53) Péczely József, Magyarok tört. 306–307. lap stb.
54) Galeotti Mar. de dictis et factis Mathiæ Reg. Cap. XXIV. 373–374–375. lapon olvasható az egész Holubárrali csatának leírása.
55) Péczely József. Magyarok tört. 321. lap.
