XI. FEJEZET. Kon-Flis-on a Thököli-úton át.

Meg voltak mentve!

Egy óra múlva Puss, a tábornok és a hor-Dhár ott álltak a Gizella-út elején, ahonnan egészen a Pályaudvarig beláthattak a tartomány szívébe. A tábornok közölte Dórával merész útitervüket.

– Konflist hozok, – mondotta a hor-Dhár – aztán mehetünk együtt.

A Kon-Flis sajátságos közlekedési eszköze e vidéknek. Három, néha négy kerékre alkalmazott bőrtok ez, melyet szíjak tartanak össze. Egy a tudósok által még nem eléggé tanulmányozott állatot, az ú. n. »gebbé«-t fogják elébe: ez állat gyakran némileg hasonlít a közönséges lóhoz (cavallus eques), de csontvázát kívül hordja és nem táplálkozik.

Nemsokára hoztak egy ilyent: Pusst és a tábornokot megragadták és belenyomták a bőrtokba, míg a hor-Dhár felült a vad mellé, aki a »gebbé«-t hajtotta, közben ősmagor imákat mormolva magában, »Zöreganyád« és »Körösztanyád« főistenek neveinek sűrü hajtogatásával. Dóra megnyugtatta őket, hogy nem bánt, csak mikor fizetnek neki.