IV. FELVONÁS.

De egy régi okmányból kiderül, hogy János tulajdonképpen zulukaffer származású. Jánosnak eszébe jut a zulukaffer japáni otthon és a Niagara északi csúcsa, a Cseremisz nevű széllel. Azonnal elhatározza, hogy megtéríti a faluban tartózkodó angolokat. De a kafferek közben megérkeztek és régi tam-tam és bú-bú dalokat énekelnek. Erre János lelki átalakuláson megy keresztül és ellöki magától az asszonyt, aki Gábrielbe szerelmes. Az asszony gőgösen ellöki magától Jánost, de a kafferek ebben megakadályozzák. Egy földrengés jön közbe és a villám halálra sujtja Csi-fu-ka-li-t. Az asszony egészen megvadulva elhatározza, hogy ezekután ő is elkíséri Jánost. »Fel, Kaffiába!« kiáltással el is indulnak, de a küszöbön Jánost régi szívbaja előveszi. Egy székbe roskad és a lemenő tűzhányó vörös fényében haldokolni kezd. Mindnyájan körülállják. Egy angol Dreadnought-hajó jelenik meg és kéményeit többször meghajtva, tiszteleg. Távolról Afrika körvonalait látni. A kafferek ó-szmirnai szőnyegeket énekelnek halkan.