24. Mátyás király és a fiatal bíró.

Mikor Mátyás királ az országba járt, kelt, ėgy faluba nagy röndetlenségöt látott, kérdöszte, hogy ki itt a bíró? Monták, hogy: „Az öreg bírónak a fiját választottuk mög bírónak“. „Hát mé nem az öregöt?“ kérdöszte Mátyás kirá. „Öreg embör bírónak nem való“, monták az embörök. Bemönt osztán a kösségházáhon, hát itt fijatal, gálánt (rátarti) bíró van, aszongya Mátyás kirá: „Nem bírónakvaló ijen fijatal embör, nem tudom: mögtud-ė felelni a biróságnak?“ Aszongya a fijatal bíró: mögfelel ű mindönnek. „No, ha mög tud felelni, mikor én viszszagyüvök, akkor hozzon ide neköm a kösségházára: 30 farkast, 40 okost, 60 bolondot!“

Itt osztán mikor hazamönt a fijatal bíró, nagyon szomorú lött, nem köllött neki sė innivaló, sė önnivaló. Az apja nem álhatta mán, kérdözi tűle: mér ojan szomorú? Hát, – aszongya – azé vagyok szomorú, aszonta Mátyás királ, mikor itt vôt, hogy mikorára viszszagyün, akkorára vigyek föl a kösségházára harmincz farkast, negyven okost mög hatvan bolondot; mer ha nem viszök, kidob a bíróságbul“. Aszongya az apja: „Ó, fijam! azon is töröd a fejedet, hiszėn az sömmi!“ De azé az öreg nem monta mög a fijának, gondolta: hogy törje a fejit rajta, úgyis bíró akart lönni. De itt azé az öreg embör csak öszszeszödött ojan harmincz embört, a ki éppen harmincz éves, negyven ojan embört, a ki éppen negyven éves, hatvan ojan embört, a ki éppen hatvan éves. Akkor monta a fijának: „Maj mögfelelök én!“

Mikor ideér Mátyás királ, mögijett a fijatal bíró, hogy minek gyün ez a sok embör, talán űtet akarik nézni, hogy mos kidobi a bíróságbul Mátyás királ? pedig az apja röndölte űket a kösségházáhon. Mikor osztán odaértek, hogy mög köl felelni, Mátyás királ kérdöszte: „Itt van a harmincz farkas, negyven okos mög a hatvan bolond?“ A fijatal bíró elsápatt, sömmit sė tudott felelni; akkor az öreg fölált és aszonta: „Igön is itt van!“ Mögmutatta Mátyás királnak a harmincz fijatal embört, erőssek vôtak, mind a farkas; a negyven okost, ezök is negyvenen vôtak, negyven esztendős vôt mindėgyik mög a hatvan bolondot, ezök is hatvanan vôtak, hatvan esztendős vôt mindėgygyik. „No, lássák! – monta Mátyás királ – az öregnek csak több esze van, mint a fijatalnak“. Aszonta az öregnek: „Mos tė löszöl itt a bíró!“ A fiját pedig csak elkergette, mert nem bírt mögfelelni, kilükte a bíróságbul, akkor monta Mátyás királ: „Látom, apád okossab embör most is, a való birónak, nem tė!“