62. Mátyás király a czinkotai kántornál.
Utazásba indult Mátyás kiráj, bevetődött a czinkotaji kántorhon, szállást és vacsorát kírt, de nem volt ėgyebe a kántornak, csak 3 tojása, aszt is mėgsüttette Mátyás kirájnak a czinkotaji kántor, kérdėszte Mátyás kirájt, hogy: „Ėgy kis bor jó vôna?“ „Nė tessík hozni!“ monta Mátyás kiráj. „De kírėm hozatok, mer ín is szeretėm.“ monta Mátyás kiráj. Mátyás kiráj ellenire hozatott bort, píze nem vôt, êkűtte a bibliját és mégis hozatott bort Mátyás kirájnak, osztán elbúcsúzott.
Mikor Mátyás kiráj hazaírt, mingyá eszibe jutott a czinkotaji kántor, levelet írt, hogy keresse fėl Budán a lakásán Mátyás Sándort. Útnak vėtte magát a kántor, hogy fėlkeresi aszt a Mátyás Sándor pajtást, fėl is mėnt, fėl is találta Mátyás Sándor házát, nem akart bemėnni, mer a kiráji palotába útasították, hogy itt lakik, de mit vôt mit tėnni, csak bemėnt. Mátyás kiráj már akkor kiráji ruhába vôt és tévesztéssê nem merte ráfogni, hogy ez a Mátyás Sándor. Kérdeszte Mátyás kiráj, hogy mi járatba van? A czinkotaji kántor aszonta: „Mátyás Sándornak ėgy ícczakára szálást attam mėg vacsorát: mėgėvėtt három tojást, aszonta, most nem fizetėk, maj eljön hozzám Budára látogatásra, akkor mėgfizetėk.“ Mátyás kiráj osztán öszszehítta a főtanácsosokat, hogy őtözzenek a lekszėbb ruhába, jőjjenek el ebídre. Akkor elmėntek ebídre a czinkotaji kántort felesígėstöl fėlültette az első helre, amazok mėg csak csodálkosztak rajta, hogy mifíle embėr lėhet? A czinkotaji kántor osztán mėgköszönte a szívessígėt. Mikor fėlálottak, Mátyás kiráj kihítta a palota közepire a főtanácsosokat, aszonta: „Vessék lė magukrol ėgyenkint a fėlső ruhájokat, tėgyék a czinkotaji kántor hátára!“ Görnyett mán alatta a czinkotaji kántor, nem tutta, hogy mit akarnak véle? Ėcczėr csak aszonta Mátyás kiráj, hogy: „Mindėnki válcsa ki a maga gúnyáját!“ A mi írtíket írt a ruha, az asztalra kėllėtt lėtėnni mindėnkinek a Mátyás kiráj elébe a ruha árát. Odahítta osztán az asztalhon, a píszt neki atta, de mėghatta neki: hogy a mihėnthaza ír, a bibliáját kiválcsa.
(Öcsöd.)
