Rákóczinak vôt ėgy lány szeretője, mikor Rákóczi a tömlöczbe vôt, az szabadította ki. Rákóczit elítélték halálra, papot hívattak, hogy gyónjon meg. A tiszteletes az erdőn ment körösztül kocsin, Rákóczi szeretője az emberekkel mögállította. Aszt monták a tiszteletesnek, agygya ide a ruháját a lánnak! Ruhát cseréltek osztán: a lány mönt a pap ruhájába a tömlöczbe. Mikor a lány mönt be a tömlöczbe, a katonák tisztölöktek, a mint szokás. Az őrt lėrészögítötték: álomport töttek a borba, anynyira álmos lött tűle, hogy elalutt. A lány monta osztán Rákóczinak, hogy: „Ütött az óra! nincs mit tönni, mönekülni köl.“ A katonárul lėhuszták a ruhát, Rákóczi vötte magára, úgy mönt a lánynyal az erdőbe, úgy szabadult ki. Az erdőbe osztán a papnak odatták a ruháját.
(Hódmező-Vásárhely.)