– – – – – – –

Igy ni, látod, ennyi az egész,

Mi van ebben?… nemde megy?

No de hogy páratlan ne legyen,

Nesze hát még ez az egy.

Jaj! te kis csík, már elsiklanál?

A világért sem szabad!

Három a táncz s minden, a mi jó!

S igy vedd három csókomat.

Ráadásul még a többihez

Tedd el a negyediket!

Bizony isten örömest adom,

Édes örömest neked!

Végre – azt mondják – úgy jó a pénz,

Hogyha megszámlálva van;

Hanem a csók csak nem pénz talán?…

Hadd legyen hát számtalan.

(Pest.) -450-