Negyven nap pihentek Munkács róna földén,

Az időt ünnepi lakomákkal töltvén,

Kettős ünnep volt ez: halotti lakoma

Álmosért, s a haza keresztelő tora.

Negyvenegyedik nap a midőn megviradt,

Ifjú Lehel ajkán a kürtszó megriad…

Akkor még ifju volt, állán a gyönge szőr

Nem téli bunda volt, csak nyári könnyü szűr.