Takaros legény volt Lehel akkor tájban,

Ott benn született még messze Ázsiában,

Ott látta először a szép napvilágot,

Már gyermekjátékból párduczra vadászott,

S gyermekjátékot még alig hogy felejtett,

Mikor nyilával egy elefántot ejtett,

Kivette és kürtnek csinálta agyarát,

A czifrát tulajdon keze faragta rá.