Ló dobog, por kél az úton,

Zeng a harsány trombita.

»Kvártélyt, kisbiró! huszárok

Szállanak a faluba.«

És hogy jöttek, hogy megálltak

A vitézi seregek,

Aggalom s öröm vegyűlve

A lakókat szállta meg.

Aggalom s öröm szivökben

Nem hiába lakozik:

A huszárok csínosak, de

Kissé hosszuk ujjaik.

»Jól vigyázz mindenre, lyányom,

– Mondd az aggódó anya –

Nehogy ez vagy az házunktól

Vélök elvándorlana.«

-443-