Nyelvek és fülek… csend,

Figyelem!

Szóm fontos beszédre

Emelem.

Halljátok, mit ajkim

Zengenek;

Egyszersmind az ég is

Hallja meg.

Hosszan nyuljon, mint e

Hurkaszál,

Életünk rokkáján

A fonál.

Valamint e sültre

A mi szánk:

Mosolyogjon a sors

Szája ránk;

S pályánk áldásával

Öntse le,

Mint e kasát a zsír

Özöne.

S életünk fölé ha

A halál

Romboló torát meg-

Ülni száll:

Egy gömböcz legyen a

Magas ég.

És mi a gömböczben

Töltelék!

(Székes-Fejérvár.)