Honán kül a fiú,

Honában a patak

Magas hegyek között

Együtt vándorlanak.

De míg az ifju megy

Csüggedt lépésivel,

Sziklákon a patak

Gyorsan sikamlik el;

S az ifju ajkain

Míg néma csend honol,

Az illanó vizár

Vig hangokat danol.

A hegysor elmarad;

Az ifju s a patak

Sík róna térein

Tovább vándorlanak.

De, ifju és patak!

Oly gyorsan szerepet

A róna térein

Miért cseréltetek?

Hallgatnak a habok,

S ballagva lejtenek,

Míg gyors szökés között

Az ifju dalt zeneg.

Az elnémult patak

Honát vesztette el;

A dalra kelt fiú

Ismét honára lel.

(Pápa.)