Hej zsiványság, derék szép zsiványság!

A te véged hatalmas mulatság;

Lesz belőled, ugy hord a szerencse,

Száraz fának száradó gyümölcse.

Hogy kimúlj, szikrát sem fáradsz magad:

Kitekeri a hóhér a nyakad.

Hogy pedig ne láthasd szégyenedet,

Kivájják a varjak szemeidet.

És mig tested a tánczot úgy járja,

A mint szól a szemek muzsikája:

Mélységében a sátán házának

Lelkeddel az ördögök labdáznak.

(Pest.)