Félre mostan, hagyjatok magamra,

Hagyjatok, ti régi czimborák!

Nem látjátok, hogy mi lett belőlem?

Czímerem most rózsa s nem borág.

Szerelemnek katonája lettem…

A lant, a dal töltött fegyverem,

Töltés benne forró érzeményem,

Boldog én! ha a csatát nyerem.

Oh, ha nyernék, istenem, ha nyernék…

Tündérország, mely előttem áll;

Sikerüljön ezt bevennem: akkor

Én leendek a tündérkirály!

(Pest.)