Jaj, be bús ez a harangszó!

Neked harangoznak,

Kedves, hervadt rózsaszála

Tizenöt tavasznak!

A templomnál van koporsód

Koporsód van itten!

Hova veled vőlegényként

Egykor jőni hittem.

Védangyala kedvesemnek

Odafönn a mennyben!

Szánj, és vedd el eszemet, vagy

Vigasztalj meg engem.

Vagy talán te is meghaltál?

Tán megölt a bánat?

Hogy hervadni hagytad ezt a

Legszebb rózsaszálat.

(Pest.)