Paripámnak az ő színe fakó,

Szőre, mint a vert arany, ragyogó;

Paripámnak az ő neve csillag,

Gyors a lába, mint a hullócsillag.

Hejh szép lovam, hejh jó lovam, fakó!

Hol az egyik lábadról a patkó?

Hadd vigyelek, lovam, a kovácshoz,

Azután majd vígy el a rózsámhoz.

Hejh, tüzes a kovácsnak a szene,

De tüzesebb rózsámnak a szeme.

Hejh, lágy a vas a kovács szenétől,

Lágyabb szivem a rózsám szemétől.

(Igló.)

-209-