Szerelemnek lobogója szívem,

Érte két szellem viaskodik;

Rémes a harcz és mindennap eltart

Kora regtől késő alkonyig.

Egyik szellem, hófehér ruhába

Öltözködve, a vidám remény;

Másik szellem a mogorva kétség,

Öltözködve hollófeketén.

-232-

Egyre vínak, és nem tudhatom még:

Győzedelmes melyikök lehet?

Attól tartok, hogy kettészakítják

E szerelmi zászlót, szívemet!

(Szalk-Szent-Márton.)