Mondják, hogy mindenikünk bir egy csillaggal.

S az, a kié lehull az égről, meghal.

És így fogy az ember, így fogy a csillag;

Mindegyre omolnak…

A csillag az égrül a földre,

Az ember a földrül a sírgödörbe.

Hah, majd ha miljom s miljom év lemégyen,

S a földön és az égen

Csak egy ember s egy csillag bujdosik…

S ha végre ez is leesik!…

(Szalk-Szent-Márton.)