Az erdőnek madara van,

És a kertnek virága van,

És az égnek csillaga van,

S a legénynek kedvese van.

Virítsz virág, dalolsz, madár,

És te ragyogsz, csillagsugár,

S a lyány virít, dalol, ragyog…

Erdő, kert, ég, legény boldog.

Hejh elhervad a virágszál,

Csillag lehull, madár elszáll,

De a leány, az megmarad,

A legény a legboldogabb.

(Pest.)