Föltámadott a tenger,

A népek tengere;

Ijesztve eget földet,

Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje.

Látjátok ezt a tánczot?

Halljátok e zenét?

A kik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok,

Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt e tenger,

Hánykódnak a hajók,

Sülyednek a pokolra,

Az árbocz és vitorla

Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,

Tombold ki magadat,

Mutasd mélységes medred,

S dobáld a fellegekre

Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre

Örök tanúságúl:

Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

(Pest.)