Jegyzetek oedipus királyhoz.

1. Kadmos, Theba alapítója.

2. Az esdeklők borostyán- vagy olajfalombot tartottak kezökben, annak jeléül, hogy magokat az istenek oltalma alá helyezték. A lombokat az oltárra tették, s ha az istenek megadták a kért segélyt, elvették onnan.

3. Oedipus nem dicsekvésből mondja ezt, hanem az esdeklők vigasztalására, hogy ő, az egész világon dicsőitett király, személyesen jő részt venni bánatokban.

4. Pallast Thebában több név alatt tisztelték, azért nem lehet határozottan tudni, hogy sok temploma közül melyik kettőről van szó.

5. Apollo temploma, Theba kapuja előtt, az Ismenos partján, hol az áldozat hamvaiból jósoltak.

6. A város pusztulása minden éltető forrásában mutatkozik: a föld magvai kivesznek, a marhanyájak elpusztulnak, a nők holt gyermekeket szülnek.

7. A döghalált gyujtó istennek nevezi, mert a lobogó tűz jelképe a legszörnyűbb pusztításnak.

8. A sphinx, mely versekben adta elő rejtélyét, s azt, ki meg nem oldá, elnyelte.

9. Pytho, Delphi rége neve.

10. A kik szerencsés jóslatot nyertek, babérkoszorús fővel tértek haza.

11. Kreon, nem akarván ily tömeg előtt világosan beszélni, nehogy a bűnös, ha tán jelen volna, megmenekülhessen, kitérőleg, általános kifejezésben beszél: «Jó hírrel jövök, mert szerintem a súlyos szerencsétlenség is szerencsére fordul, ha a helyes módon járunk végére.»

12. Mert a jóslatok különben többnyire kétértelműek szoktak lenni.

13. Thebából. Oedipus azt hiszi, hogy a támadás Laïos élete ellen Thebából indult ki.

14. Annak jeléül, hogy az isten meghallgatta a könyörgést.

15. A jóniai – attikai monda szerint Apollo Delosból ment Attikán keresztül Pythóba, míg a boeotiaiak szerint az ő országokban született. Sophokles, mint atheni, az attikai mondát követi. Pæan, ima Apollohoz: néha, mint itt is, maga Apollo.

16. Az isteni szózat a jósda oraculuma, melyet az arany bizalom, remény szül, mert a kik hozzá fordulnak, a legjobbat reménylik.

17. Artemis oltára és szobra a piacz közepén állt.

18. A sphinx pusztításait értik, melyet Oedipus a három védisten segélyével győzött le.

19. A esteli isten Hades, mert a homeri felfogás szerint lakását a föld nyugati szélén képzelték, hol a nap leáldozik.

20. A dögvészben elhúnytak, kikhez senki sem mer közeledni, mert még halva is a dögvészt terjesztik.

21. Pallas Athene.

22. A dögvészt, melyet fölebb gyujtó istennek nevezett, most a hadi istennel hasonlítja össze, mert mindkettő halált hoz az emberekre; de megkülönböztetésül utána teszi, hogy «pajzstalanul» közelg.

23. A középtenger, melyet Poseidon neje, Amphitrite ágyának nevez.

24. Apollo, ki megszabadította a sikyoniakat a pusztító farkasoktól.

25. A vadászó Artemis mindkét kezében lobogó fáklyával s nymphái kiséretében barangol a neki szentelt Lykia hegyei közt.

26. Bakchos gazdag fürtjeit tarka kendő szorította össze, innen van Chryseomitres mellékneve.

27. Bakchos a bor istene.

28. Mert Thebában született Semelétől.

29. A Mænadok Bakchos állandó kisérőnői.

30. Az ellenséges isten, ki nem részesül a többi istennel egyenlő tiszteletben, Ares.

31. Bakchos lobogó fáklyák kiséretében szokott a Parnassuson járni.

32. Oedipus erősen hangsulyozza, hogy ő maga teljesen ismeretlen azon körülményekkel, melyek Laïos meggyilkolására vonatkoznak, s azért csak úgy vezethet sikerre a vizsgálat, ha a thebai polgárok némi jelekkel elősegítik kutatását.

33. Laïos genealogiája. Agenor fia volt Kadmos, ezé Polydor, s ettől született Labdakos, Laïos atyja.

34. Azon művészetét érti Oedipus, melylyel megfejtette a sphinx rejtélyét. Apollo említésére hirtelen fölébredt gyanúja Kreon ellen, ki épen most jött Delphiből, hogy talán szövetkezett Tiresiassal az ő megbuktatására. Azért említi kincsét, hatalmát, melyre Kreon vágyik, s művészetét, melyet a jós irigyel tőle.

35. Gúnyosan mondja, hogy veszedelmökre lesz azon gondolat, hogy Oedipus kiüzése által tisztitsák meg a várost.

36. Loxias, Apollo mellékneve homályos jóslatai miatt.

37. Kithæron, a határhegy Attika és Boeotia közt. Tiresias általában hegy helyett említi külön Kithæront, titkos vonatkozással Oedipus kitételére.

38. Ma fogod megtudni születésed titkát, s ennek következtében fogsz elveszni.

39. A föld közepe Delphi, mert két sas, vagy más monda szerint két holló, melyeket Zeus a föld két végén elbocsátott, itt találkozott.

40. Polybos korinthi királyt tartották Oedipus atyjának.

41. A sphinx.

42. Te félreismersz ugyan, de itt, a thebai polgárok szemében, még mindig az vagyok, a mi voltam.

43. A kart érti, melynek igyekezete, hogy az egész viszályt elsimítsa, Oedipust ellene is haragra és gyanúra ingerli.

44. A csillagok állásából számítni ki valamely irányt: e kifejezést leginkább azokról használják, kik a tengeren vagy a sivatagban utaznak. Oedipus Korinthot vélve hazájának, nehogy beteljesüljön a jóslat, nem tér oda vissza, s csak a csillagok állásából tudja eztán, merre van Korinth.

45. A kéthegyű bot, melylyel a régiek lovaikat gyors haladásra szokták nógatni.

46. Oedipus retteg egyenesen kimondani azon gondolatot, hogy ez idegen talán maga Laïos volt.

47. Hogy Laïos gyilkosát fölfedezzék.

48. Delphi.

49. Olympiában Zeus ősrégi jósdája volt, hol a papok az elégetett áldozatokból jósoltak.

50. A phokisi Abaeban Apollo temploma és jósdája volt, melyet régiebbnek tartottak a delphii jósdánál. E három híres szentély fölemlítésével a kar, melynek kegyelete megbotránkozott Jokaste miatt, ki oly kicsinylőleg beszélt Apollo jóslatáról, – ezt mondja: Ha az isteni jóslat megvetése büntetlenül marad, úgy semmit sem ér többé az istenek tisztelete, s nem érdemes többé az isteni jósdákhoz fordulni.

51. Oedipus az új jóslatot nem itéli meg a régiek szerint, melyek nem teljesültek; s azért aggódik hasztalan.

52. Lykeios Apollo mellékneve, vagy mivel Lykiában született, vagy mivel Sikyonban a farkasokat kiirtotta.

53. Korinth a Hellas és Peloponnesos közötti földszoroson feküdt.

54. «Habár anyám, nagyanyám és szépanyám is rabszolga volt s így én három nemzedéken át rabszolgavérből születtem, nem fog az reád szégyent hozni.» Oedipus még mindig azon reményben van, hogy a pásztor tanúsága fel fogja őt menteni a gyilkosság gyanúja alól; azért, nem sejtve Jokaste rettegésének okát, arra magyarázza, mintha a pásztor vallomásától azért félne, nehogy Oedipus születése igen alacsonynak tünjék ki.

55. Tyche (a római Fortuna) a szerencse istennője. Oedipus nem fél születése titkának földerítésétől, mert bármily törzsből származott is, tulajdonképeni anyjának Tychét tekintheti, ki őt eddig különös oltalmába vette s a legalsóbb sorsból legmagasabbra emelte.

56. A Kithæron hegy nymphái közül melyik szülte Oedipust? A kar előbb az anyát kérdi, s a következő sorokban találgatja, ki lehetett Oedipus atyja; Pan vagy Apollo, vagy Hermes vagy Bakchos nemzette-e őt valamely nymphával?

57. Hermes, kit a nyájak isteneként is tiszteltek, Arkadia kyllenei ormán született.

58. A Helikon nymphái a múzsák, kik a Parnass ormát kedvelő Bakchossal gyakori összeköttetésben vannak.

59. Az Istert (Duna) és a kolchisi Phasist a régiek Európa és Ázsia legnagyobb folyóinak tartották.

60. Mert önkénytesen szúrta ki szemét Oedipus, önkénytesen akasztotta fel magát Jokaste.

61. Gyermekeit érti, kiket soha sem lett volna szabad látnia, s szüleit, kiket mindig vágyott ismerni, s kiket most, ha velök Hadesben találkozik, nem fog megismerni.

62. Oedipus, ki egy személyben nejének fia, gyermekeinek testvére és atyja, s Jokaste, ki anyja és neje fiának.

63. Ez utolsó nyolcz verset a kéziratok Kreonnal mondatják el, s igy van a Donner-féle fordításban is, Nauck azonban Oedipus szájába adja, s helyesen, mert ha Kreon mondaná ezt, úgy Oedipus tovább egy perczig sem maradhatna kinn, s leányait sem vezethetnék ki hozzá. [Schöll (76. l.) – ki azonban a két utolsó verset mégis Kreonnak tulajdonítja.]

64. Mert Polynikos és Eteokles még kiskorúak.

65. Jokastét, kinek nevét Oedipus borzad kiejteni.