Én szűk hazám, nincs hegy nélküli tájad!

Minden mezőt hegy zár be kereken.

Alighogy a nap délutánra bágyad:

Árnyék vetődik át a völgyeken.

Lelkemben is egy most mult éj után még

Alighogy fénnyel új hit ébredez:

Feltólul mindjárt egy gond, bánat-árnyék,

S mindent beburkol, megint este lesz – –