A fajtám sorsa.

Mert gyáva volt és szolga volt

S életét élni sohse merte,

A Sors, a sorsa

Hajh, be megverte, be megverte.

Most itt várhatja a Pokolt

Szórva, megtépetten, ritkulva

S a Sors, a sorsa,

A sorsa búsabb, mint a multja.

És most a multja bünteti

Fekete korbáccsal, keményen,

A Sors, a sorsa:

Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen?

Rossz, drága fajta, ki felé

Kerekedtek mindig a latrok,

A Sors, a sorsa

Bűnben, vészben és bennem harsog.

Jaj, vajjon mit akar vele

Ezredek bűne, súlya, átka,

A Sors, a sorsa:

A sorsom nagy tragédiája?

Share on Twitter Share on Facebook