IV. BŰN, HA KIBURKOLLAK

Tudom, hogy bűn, ha kiburkollak,

(Magamnak bűn),

De cserepzett, fájó ajkam szeretné,

Ha szép estjén a cinkos Holdnak

Befuthatná áhított tested –:

Szeretlek.

Jaj, neked, ha kiváncsiság űz,

Ha csak vágyaimat akarnád

Kigyujtani

S azután a szőkék és a barnák

Könnyű hadához űznél,

Ahova űznek

Mindenkit, kik olcsón örülnek

S ahova bátor, szíves akarók is

Juthatnak.

(Ha így járnék, olcsó Arany-féle rímek

Avagy Lédai zsolozsmák

Majd erről is tudatnak.)

De drága vagy s tán nekem drága

S tán nekem csak:

Nézz olykor a világra,

Hiszen olyan nézők a szemeid

Néha

S hiszen olyan ismerős tarjak

Ezek, amiket most mutatok.

De ha akarod, ezerszer

Mondom ki még

S hallgass meg ezeregyedikszer:

Akarlak.

Share on Twitter Share on Facebook