Jaj de szépen harangoznak

Az úzoni torony alatt!

Szegény Györbiró Áronnak,

Szegény Györbiró Áronnak.

Áron, Áron, mit gondolál,

Mikor a vizre indulál?

Én egyebet nem gondoltam:

Négy kerekemet megmostam.

Jó barátim! kik valátok,

Kik a viz szélin állátok,

Kezem nyujtám, nem szánátok,

Életem végét várátok.

A gát alól kifogának,

Lepedőbe takarának,

A nagy úton felvivének,

Györbiróni bétevének.

Édes anyám! nyisd kapudot,

Halva hozzák szép fiadot.

Készitsd fel a nyujtó padot,

Öltöztesd fel szép fiadot.

Engem anyám ne sirasson,

Értem könnyet ne hullasson!

Sirasson meg az én mátkám,

Az én Pünkösti Márikám!