LANDORVÁRI DORKA.

‚Leányom, leányom,

Édes szép leányom!

Mi dolog lehet az,

Hogy a selyem ruhád

Elől kurtábbodik,

Hátul hosszabbodik,

Szép karcsú derekad

Igen vastagodik?!‘

«Anyám, anyám,

Édes asszony anyám!

Mit tűröm, tagadom,

Ha ki kell vallanom:

Szabó nem jól szabta.

Varró nem jól varta.»

«Nem kérdeztem én azt,

Ki szabta, ki varta;

Csak aztat kérdezem:

Mi dolog lehet a’?!»

«Anyám, édes anyám,

Édes asszonyanyám!

Dunavizet ittam,

Attól jól meghíztam.»

«Nem kérdezem én azt,

Mit ettél, mit ittál;

Csak aztat kérdezem:

Mi dolog lehet a’?!»

‚Mit tűröm, tagadom,

Ha ki kell vallanom;

Király Kis Miklósnak

Ágyára feküdtem –

Szerelembe estem!‘

«No ringyó, no szajha,

Mindjárt elvitetlek

Nyaka-vágó hídra,

Nyaka-vágó hídra,

Rózsás kis pallagra!»

‚Anyám, édes anyám,

Édes asszonyanyám!

Várjál hát egy órát,

Hadd irjak levelet

Király Kis Miklósnak,

Hadd küldjem el eztet!…

Madárkám, madárkám

Csacsogó madárkám!

Vidd el e levelet

Király Kis Miklósnak;

Ha ebéden éred:

Tedd az asztalára;

Ha vacsorán éred:

Tedd az ablakába!‘

Ebéden találta,

Asztalára tette;

Király kis Miklóska

Mingyárt elolvasta.

Mondja kocsisának,

Legjobb fullajtárnak:

„‚Kocsisom, kocsisom,

Legjobb fullajtárom!

Fogd be nyolcz lovamat,

Hozzuk el Dorkámat!‘“

„‚Jó nap, isten jó nap,

Landorvárainé!

Hol van az én Dorkám,

Szivem és violám?!‘“

«Elment a szomszédba

Leánypajtásihoz,

Búcsúzni, búcsúzni,

Leánypajtásitól»…

„‚Jó nap, isten jó nap,

Landorvárainé!

Nincs ott az én Dorkám,

Szivem és violám!‘“

«Kiment a kis kertbe

Rózsákat tördelget,

Rózsákat tördelget

Selyem kezkenőbe.»

„‚Jó nap, isten jó nap,

Landorvárainé!

Nincs ott az én Dorkám,

Szivem és violám;‘“

«Mit tűröm tagadom,

Ha ki kell vallanom;

Nyaka-vágó hídon,

Rózsás kis pallagon!»

„‚Jó nap, isten jó nap,

Édes kedves Dorkám!

Édes kedves Dorkám,

Szivem és violám!

Vérem a véreddel

Egy patakban folyjon;

Lelkem a lelkeddel

Egy istent imádjon;

Testem a testeddel

Egy sirban nyugodjon!

A mi kisdedünk is

Oltár tetejében!‘“…

Három szál rozmaring

Nyílt ki a fejében.

Oda ment az anyja,

Hogy majd leszakajtja:

„‚Menj innen, menj innen

Te átkozott anya!

Nem egyet ölettél:

Hármat veszejtettél!‘“…

Share on Twitter Share on Facebook