229.

Meg ne mondja komám asszony

Az uramnak,

Hogy eladtam a zabomat

A zsidónak.

Ha kérdi, azt mondja kend:

Egy szemet se látott kend.

Komám asszony!

Van én nekem egy kakasom,

Majd eladom,

Ha kérdi az én emberem,

Majd azt mondom:

Hogy valaki elvitte,

Hogy a róka megette.

Komám asszony!

Egy két véka kukoricza

Még az nem sok,

Látom én, hogy visznek el még

Többet mások.

Jobb ma nekem egy, kettő,

Mint holnap tizenkettő.

Komám asszony!

-134-

Ördög bujjék az én uram

Bocskorába,

Mért nem tudja, hányszor mentem

A kocsmába.

Nincs a fején annyi szál,

A hányszor megcsaltam már.

Komám asszony!

Elküldöm én a lányomat

A kocsmába,

Hogy töltessen kilencz itczét

Csutorámba;

Kilencz itczés a gyomrom,

Tizedikkel megtoldom.

Komám asszony!

Ördög bujjék komám asszony

Ködmönébe,

Kilencz itcze pálinka fér

A zsebébe.

Tizediket ugy viszi,

Attul fájul a feji.

Komám asszony!

Ördög bujjék komám asszony

Bocskorába,

Mit csatangol éjjel nappal

A kocsmába.

Hogy a fene egye meg,

Mikor szőrösödik meg?

Komám asszony!

-135-

Share on Twitter Share on Facebook