XX. FEJEZET. Egy borzalmas éjszaka.

Mit mondjunk még sokat?

Egy félóra mulva Pusst, a tábornokot és a derék hor-Dhárt ott látjuk a New-York wigwam falai mögött.

A bennszülöttek legbelsőbb, legjellegzetesebb és legismeretlenebb tanyája ez. Külön vagy csoportokba verődve élnek itt sátraik mellett az irokézek és ujság-irokézek: első pillantásra riasztó hatást gyakorolnak: lobogó lósörény borítja fejüket, és testüket egyetlen Niak-ken-Deő-nek nevezett sajátságos színű lepedőbe burkolják: egyéb öltözetük nincs. Főnökeiktől, a Pin-Cérektől láthatólag rettegnek: ezeknek van csak rendes ruhájuk közöttük és vasszigorral tartják fenn a fegyelmet.

Puss és a tábornok borzongva ültek le az egyik márványsátor elé. De a tábornoknak feltűnt a hor-Dhár gyanus viselkedése. Izgett-mozgott helyén és befelé nézett, az erődítmény keleti irányában.