VI. FEJEZET.

(Melyben Robinson hasznos elmélkedéseknek szenteli idejét és viszont.)

Szomoruan fölvettem a Robinson-egyenruhát, a 227-es számu szőrkucsmát húscafatokkal, működésbe hoztam a pókot és leültem elmélkedni, hogy miért választották be Róka Pált a Petőfi-társaságba.

De nem jutottam eredményre. Bús egyhanguságban teltek az órák és fogalmam se volt róla, mihez kezdjek. Három napi elmélkedés után végre nem bírtam tovább, és »Boldogtalan asszony« címre a következő kérdéseket intéztem a Pesti Hirlap szerkesztőségébe:

Tisztelt szerkesztőség!

1. Lehet-e őszinte barátság férfi és nő között, igen vagy nem, és ha igen, miért nem?

2. Igaz-e, hogy egy bolha harmincszor olyan erős, mint egy elefánt és ki ír Alba Nevis álnév alatt?

3. Frász Ferenc mért nem ír álnév alatt?

4. Aki Alba Nevis álnév alatt ír, az hol lakik?

5. Miért kell megsértődni egy tisztességes fiatal leánynak, ha valaki Balatonfüreden megvakarja a talpát?

6. Miért rövid a nyúl farka?

Néhány nap mulva megjött a válasz.

Boldogtalan asszony, 218. 1. Sokan, vajmi sokan törték már fejüket azon, ha vajjon lehetséges-e őszinte, igaz és nemes barátság egy férfi és – mondjuk – egy nő között. Engedje, hogy a kételkedők álláspontjára helyezkedve felsóhajtsunk Szomaházy Istvánnal: ki tudja? Mi csak sejthetünk. Tisztességes asszonynak egyiránt nem ajánljuk férje távollétében az ilyesmit. 2. Majd utána nézünk. Alba Nevis álnév alatt ő maga ír. 3. Igen. 4. Egyelőre még ő se tudja. 5. Lehetséges. 6. Erre a kérdésre a »Mindennapi Problémák«-ban fog felelni a bölcs Kádi.