A jegyzetekben idézett művek megjelelése.

A többször idézett műveket a szerző, vagy gyűjtő, illetőleg a szerkesztőt-megbízó társaság, a folyóiratoknál pedig a folyóirat nevének dűlt betűkkel szedett részével idézem; ha azonban a gyűjtő vagy a szerző különféle nevű műveit kell felemlítenem, akkor a neve mellett a később kiadású művei elnevezésének kezdőbetüit is dűlt betűkkel jelelem.

Aarne Antti jeleléssel a F. F. Communications N: o 5-ben Hamina 1911. megjelent Finnische Märchenvarianten Verzeichnis művét idézem. Hiszem hogy jön idő: mikor a finnek tekintettel Aarne dolgozatára kéziratban levő meséikből fognak ki is nyomatni, akkor összehasonlításokat tehetünk a magyar mese-kincsekkel. Abafi L.: Figyelője. Irodalomtörténeti közlöny, Bpest 1876– Arany L. Magyar népmese gyüjteménye. Bpest 1901. Dähnhardt Oskar: Natursagen 1907– Leipzig und Berlin, Dähnhardt O.: Schwänke aus aller Welt 1908. Leipzig u. Berlin. Erdélyi J.: Népdalok és mondák Pesten 1846– Etnographia, Budapest 1889– Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, herausgeben von Anton Herrmann. Budapest 1887– 1001 éj: Die Erzählungen aus den Tausendeinnachten, Felix Paul Greve erschienen im Insel-Verlag zu Leipzig MDCCCCVII. F. F. Communications Helsinski 1911. Hamina 1911– Gaal Gy.: Magyar népmese-gyűjteménye. Pesten 1857– Gonzenbach L.: Sicilianische Märchen, Leipzig 1870. Grimm: Kinder und Hausmärchen Berlin 1822. Hahn: Grichische und albanesische Märchen Leipzig 1864. Ipolyi A. kézirat-ban levő gyüjteménye. Ipolyi A.: Magyar mythologia Pest 1854. Istvánffy Gy.: Palóczmesék a fonóból, Liptó-Szt.-Miklós 1890. Jókai M.: A magyar nép élcze, népszerü kiadás 72–73. szám. Bpest 1911. Katona L.: Irodalmi tanulmányai, Bpt. 1912. Kálmány L.: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból, Aradon 1877– Kálmány L.: Szeged népe Aradon 1881– Kálmány L.: Világunk alakulásai, Szegeden 1893. Kisfaludy-Társaság: Magyar népköltési gyüjtemény, Pest 1872– Köhler R.: Kleinere Schriften, Weimar 1898. Merényi L.: Eredeti népmesék, Pest 1861. Merényi L.: Sajóvölgyi eredeti népmesék Pest 1862. Merényi L.: Dunamelléki eredeti népmesék, Pest MDCCCLXIII. Munkácsi B.: Vogul népköltési gyüjtemény Bpest 1892– Pap Gy.: Palócz népköltemények Sárospatak 1865. Róna–Sklarek: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1909. Sklarek E,: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1901. Tóth B.: A magyar anekdotakincs. Bpest 1901.

Ha a gyüjtemény nincsen különösen megnevezve, csak a kötet száma van idézve, akkor a Hagyomány-gyüjtemény értendő alatta, hacsak valamely megnevezett műről nincsen szó, melynek a köteteit érintem. A római számjegyek a kötetek számát jelelik, a füzetek arab számmal vannak idézve. Rövidítve említem még:

f. = füzet, – = folytatólag, j. = jegyzet, k. = kötet, l. = lap, m. = mese, sz. = szám, U. O. = ugyanott.

A zárójel közé tett sor: vagy a meséből van kifelejtve vagy a drasztikus, olykor sikamlós kifejezés szebb alakban való elmondása, mely ha nem a nyelvjárás nyelvén van, akkor az enyém.

Share on Twitter Share on Facebook