123. A sejpös lányok.

Hol volt, hol nem volt, volt világon ėgy özvegy aszszon, annak vôt 3 nagy lánya, de nagyon sejpítöttek, ennélfogva nem is vôt kérőjük. Történt ėcczör, hogy gyütt ėl legén lánynézőbe, az anynyuk ráparancsolt a 3 lányra, hogy: „Nė szôjatok, ha elgyün a kérő, csak incsetök neki!“ Mikor bemén a legén, hejet foglal, bemönt utánna a kutya is. Aszongya az ėgygyik lán, az öregebbik: „Nini! a tutya mög begyutt.“ Aszongya a másik: De mán jisztös is a sája!“ Aszongya a harmadik: „Ugyan, mé nem tuttok hajgatni?“ A legén vötte a kalapját, ott hatta őket.

(Hódmező-Vásárhely.)

95. Az időcsináló kántor. Kisfaludy: VIII. 475. lapján van a változata.

96. Mióta hivják a szabót kecskének? A kecske gyomra helyett a szeméről van szó a Gesta Romanorumban (Régi magyar könyvtár 18. szám Budapest 1900. LXXVI. Rész.); lásd fentebb a 7. számú jegyzetet, a hivatkozott művek némelyikében kivett gyomorról is van szó. A 124. számú, Napoleont Komárom alá vivő adat másként tudja, hogy miért hívják: szabót kecskének.