73. Szömölcs.

Mikor a törökök Magyarországon voltak, – Vásárhely még akkor nem volt olyan nagy mint most –, a város szélén lakott egy szegény ember, kinek volt egy szép leánya, csikós volt a szeretője. A csikós ott legeltetett a városszélén a szegény ember háza előtt. Egyszer beállított a szegény emberhez egy török, kereket kért tőle. A szegény ember hajlandó is volt adni, de a török arra kérte, hogy legyenek olyan jók, vigyék a kereket a város tulsó szélére meg egy tengelyt is vigyenek magukkal, mert a kocsi kereke eltörött, emelőrud is kell, majd ő utánuk megy lóháton. A szegény ember gurította a kereket, a fiának pedig mondta, hogy hozza a rudat. Alig ment el a szegény ember a fiával, a török bement a szegény ember leányához s kezdett vele enyelegni, majd felkapta a lovára, vitte Szeged felé.

A leány elkezdett jajgatni, sikítani, mit meghallott a csikós, de mikor a szegény ember házához ért, a török elvágtatott a lánnyal, mingyárt a pányváslóra kapott s a török után vágtatott s be is érte szerencsésen a törököt. A török azt mondta neki: menjen vissza míg szépen van, de a csikós a pányvakötelet a török nyakába vetette s lerántotta a lóról s odakísérte, a honnan a leányt elrabolta. Akkorra már a leány apja és testvére is haza ment s elkezdték a törököt ütni. A török fiatal ember volt, azt monta: Ne verjék, mert őt úgy küldték Szegedről, hogy a leányt elrabolja, őt is úgy rabolták el Vásárhelyről, mikor még gyermek volt. A szegény ember mikor azt hallotta, hogy Vásárhelyről rabolták el, eszébe jutott, hogy neki is elraboltak egy fiát, azt kérdezte tőle, hogy melyik részéről rabolták el Vásárhelynek? A fiatal török azt mondta, hogy ő azt nem tudja, csak annyit tud, hogy Vásárhelyről rabolták el és hogy a hátán jegy van: egy nagy szömőcs. Mikor azt hallották, hogy szömőcs van a hátán, nem bántották, hanem megnézték, hogy igaz-e? Akkor ismerték meg, hogy ez az ő fijuk. A fiú nem ment vissza, hanem a lovászát küldte Szegedébe (nem szegediek így mondják), mondja meg, hogy máskor ne küldjenek testvért testvérét rabolni! A csikós azután elvette a leányt: Juliskát feleségül.

(Hódmező-Vásárhelyről a Gyopárosi-szőllőkbe került embertől.)