Elmondanám: »Megállj, leányka,

Megállj, virágom, csillagom!

Egy istenadta szívet bírok;

Nesze, ha kell, neked adom.«

Elmondanám, hogy: »Szívem tenger,

Uralkodjál e tengeren!

Jól jársz vele, mert a legszebb gyöngy,

A hűség gyöngye itt terem.«

Elmondanám, hogy: »Tiszta fényét

E gyöngy örökre tartja meg.«

Elmondanám ezt, s többet ennél;

De nem mondom, mert nincs kinek.

(Debreczen.)