Színbirálat.

Hogy játszottak? ne is kérdezzétek!

Vétek volt ma őket nézni, vétek.

Ily kontárkodás mégis gyalázat;

Csaknem megszalasztották a házat.

Semmi tűz egyben sem, semmi lélek!

Mint fajankók, úgy álltak s beszéltek.

A darab is rosz, silány végképen,

Untató a legnagyobb mértékben.

Ásitottam, hányat és minőket!

S oly sötét volt, tán világ sem égett.

* * *

(Hol maradhatott az a kis lyány? hol?

Üres volt, a melybe jár, a páholy.)

(Pest.) -160-

Share on Twitter Share on Facebook