Ki gondolná, ki mondaná,

Hogy e hely csatatér?

Hogy néhány rövid hét előtt

Itt folyt el annyi vér?

Itt harczolánk, itt vett körűl

Az ellenség hada,

Elől halál, hátul halál,

Ez rémes nap vala!

Akkor, miként a férfigond,

Mogorva volt az ég,

Most, mint a kis gyermek szeme,

Szelíd és tiszta kék.

Akkor, mint aggastyán feje,

Hófejér volt a föld,

Mostan, miként az ifjunak

Reménye, olyan zöld.

A légben akkor itt zugó

Golyók röpűltek el,

A légben most fejem fölött

Pacsírta énekel.

Láttunk itt akkor a sikon

Véres halottakat,

S hol a holtak feküttenek,

Most ott virág fakad.

Ki gondolná, ki mondaná,

Hogy e hely csatatér?

Hogy néhány rövid hét előtt

Itt folyt el annyi vér?

(Szászsebes.)