Ajas. Im lásd a hőst, a rettenthetetlent,

A csatatér bátor harczosát,

Mint kaszabol szelid állatokat!

Oh jaj, mi gúny! Mi szégyen sujtja fejemet!

Tekmessa. Ne szólj így, oh ne szólj így, Ajas, én uram!

Ajas. Ki innen! El! Fordítsd vissza léptedet!

Oh jaj! oh jaj!

Tekmessa. Az égre, engedj s térj magadhoz, oh uram!

Ajas. Boldogtalan én! Karom

Menekülni engedi a gazokat, helyettök

Szarvasbarmokat talál, és mekegő

Juhoknak ontja vérét.

Kar. Miért kesergesz a bevégzett mű miatt?

A megtörténten változtatni nem lehet.