A könyvkereskedelem alapvetése és állapota a XV. és XVI. században.

A könyvnyomtatás feltalálása után alapját vetették a könyvkereskedelemnek is. Noha a könyvnyomtatás mellett folytatták még egy ideig a kéziratok másolását, mert a vagyonosabb könyvgyűjtők sokkal jobban szerették a díszesen ékesített kéziratot, mint a nyomtatott könyvet. Idegenkedtek tőle s nem igen vettek róla tudomást. Végre azonban mégis csak diadalmaskodott a nyomtatott könyv és a kéziratokra ráborult az örök alkonyat. Szóval, a maradiság helyébe a haladás lépett.

A szellemi haladás egészen új életet hozott felszínre. Ezen új élet első hirnöke a reneszánsz volt, mely Olaszországból kiindulva, csakhamar átcsapott Európa többi művelt országaiba is. A reneszánsz a szabad szellem jegyében erős küzdelmet folytatott a skolaszticizmus ellen. Ennek jótékony hatását természetesen a könyvnyomtatás és a könyvkereskedelem érezte legjobban.

Kezdetben a könyvnyomtatók voltak egyszersmind a könyvkiadók is. Későbben azonban már kizárólagos könyvkiadók és könyvkereskedők léptek fel. Értve ezalatt azokat, kiknek nyomdájuk nem volt. Németországban, a könyvnyomtatás őshazájában, Fuszt és Schöffer voltak az első nagyobb könyvkiadók és könyvkereskedők. A könyvkiadás terén nagyarányú tevékenységet fejtettek ki s mindenesetre méltó hely illeti meg őket a könyv történetében. Hiszen ők voltak azok, kik a nyomtatott könyvet elsőnek bocsátották útjára s igyekeztek számára állandó piacot létesíteni nemcsak hazájukban, de idegen országokban is. Így többek között Párisban és a Keleti-tenger mellékén fióküzleteket állítottak fel, hogy a könyv elterjedését minél szélesebb körben biztosítsák. Hasonló szellemben működött Birckmann Ferenc Kölnben, ki működését 1507-ben kezdte. Könyvkiadó-üzletét a család mindenkori tagjai közel 200 évig folytatták, miáltal jelentős szerephez juttatták a kölni könyvkereskedelmet. Sorukat követte Froben János, ki 1491-ben alapította könyvkiadó-üzletét. Főleg arról nevezetes, hogy a remekírók helyes kiadásaira törekedett s hogy kiadványait művészies kiállításban hozta forgalomba. Jelentékeny könyvkiadó volt még Rinmann János Augszburgban. Működésének -60- ideje alatt 146 művet adott ki, melyekkel évente beutazta az országot. A legjelentékenyebb német könyvkiadó és könyvkereskedő azonban kétségkívül Koberger Antal volt Nürnbergben. Könyvkiadói tevékenysége (1473-tól 1513-ig) és az a mód, mellyel kiadványait terjesztette, láthatóan irányították a könyvkereskedelmet. Ő volt az első könyvkiadó, ki vándor-könyvkereskedőkkel bejáratta Olaszországot, Ausztriát, Magyarországot és Lengyelországot. S hogy a könyveknek ily módon való terjesztése bevált, bizonyítja az, hogy aránylag kevés kiadványaival – számuk 220 – óriási vagyont szerzett.

Itt említjük meg, hogy a vándor-könyvkereskedők voltak azok, kik a könyvnyomtatást és könyvkereskedelmet a külföldön meghonosították. Igy elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Angolországban.

Luther fellépésével az irodalom és a könyvkereskedelem újabb irányba terelődött. Előtte ugyanis a skolasztikusok és a humanisták uralták az irodalmat, de Luther a reformáció behozatalával egészen új irodalmat teremtett és ez lett azután a győztes. A reformációval új könyvkiadók is léptek fel, kik Luther és annak követői szolgálatába állottak. Semmi kétség tehát aziránt, hogy a reformáció csak hasznára vált a könyvkereskedelemnek, mert a nyomában keletkezett gazdag irodalom újabb rétegét hódította meg a közönségnek, megszaporította a könyvkiadók számát s biztosította későbbi fejlődését.

Nagy fordulóponthoz jutott azonban a könyvkereskedelem, mikor a frankfurti vásárhoz csatlakozott. Az első könyvvásárt a XV. század utolsó éveiben tartották meg. A frankfurti vásár a könyvek eladására igen jó talajnak bizonyult, mivel oda a világ minden részéből látogattak el az emberek. Igy a könyvvásár idővel hatalmassá fejlődött s évről-évre többen keresték fel. De nem hagyhatjuk említés nélkül a frankfurti után megindult lipcsei könyvvásárt sem, melyet leginkább akkor kezdtek látogatni, mikor Lipcse a vallásos vitatkozások központja lett. S itt a könyvkiadók és könyvkereskedők szabadabban is űzhették a könyvek eladását mint Frankfurtban, hol a szigorú cenzura működésüket nagyon megszorította. Későbben már jegyzéket is adtak ki a könyvvásáron megjelent könyvkiadókról és kiadványaik számáról. Az első könyvvásári jegyzék 1564-ben adatott ki s innentől kezdve minden évben rendszeresen bocsátották közre. -61-

XV. és XVI századbeli könyvkereskedelemről megrajzolt kép tehát azt mutatja, hogy a rendszeres könyvkereskedelem őshazája és kiindulópontja: Németország volt.